Kosár
0
0 Ft
A HollerArt titka:
Betty Edwards és a klasszikus rajz ötvözete.
A HollerArt egy olyan vizuális művészeti oktatási módszert fejlesztett ki, amely garantált sikerélményt nyújt a gyermekek számára. Sok kis alkotó rajzkészsége nem mindig felel meg saját elvárásaiknak, ezért előfordulhat, hogy a rajzolás nem tartozik a kedvenc tevékenységeik közé. Gyakran hallom felnőttektől és gyerekektől egyaránt a kérdést: "Nem lehetne csak festeni?" Erre mindig azt válaszolom: "Ha nincs rajz, nincs mit kifesteni."
Sokan – legyenek akár gyerekek, akár felnőttek – rajonganak a vizuális művészetekért, mégis ódzkodnak a rajzolástól. Pedig a rajz nem csupán az alkotás alapja, hanem egy izgalmas folyamat is, amely segít kifejezni gondolatainkat és érzéseinket.
Nézzük meg miért?
Erre a válaszra vissza kell utaznunk a gyermekkorunkban. Körülbelül másfélévesen kezd a gyermek nyomot hagyni a papíron. Az egyik alapvető firkáló mozdulat a kör alak, majd ezek az ákombákomok hamar kezdenek alakot ölteni, rábiggyeszt két jelet a szemnek, rámutat a rajzra, és azt mondja, " anyuci " vagy " apuci " vagy " én vagyok " vagy bármi más. Ez a szimmetrikus kör alakú forma az az alapforma, mely kis változtatásokkal bármi is lehet.
Három és féléves kor táján a gyermekek művészetének képi világa bonyolultabb lesz. A fejhez már test is tartozik. Kicsit később, úgy négy évesen már lelkesen ügyelnek a részletekre is. A gyermekek által rajzolt alakok bár hasonlítanak egymásra, mégis mindegyik gyermek kidolgoz egy kedvenc alakot. A gyermek ezt a kedvenc témát ismétli és finomítja majd a sokszori ismétlés révén beágyazódik a memóriába.
5-6 évesen kifejlesztik azokat a szimbólumokat, amelyek a tájképrajzoláshoz szükségesek. Ezek a szimbólumok is beágyazódnak a memóriában az ismétlések által.
9-10 éves korban kezdődik az összetett szakasz. A gyermekek minél több részletek rajzolására törekszenek, azt remélve, hogy így valósághűbb lesz a rajzuk.
10-11 éves korban következik a realisztikus szakasz. Ekkor éli virágkorát a gyermekek realizmus iránti érdeklődése. Itt van az amikor a gyermekek elbizonytalanodnak ha a rajzuk nem sikerül jól, vagy is nem lesz élethű. A tanáraikhoz fordulnak segítségért. A tanár azt mondja sok esetben erre, " Alaposabban meg kell nézned ", ez a tanács azomban nem segít, mert a gyermek nem tudja mit kell megnézni alaposabban.
Mi az akadálya annak, hogy valaki jobban meg tudja figyelni a dolgokat?
A bal agyféltekének nincs türelme a részletes megfigyeléshez így aztán ez történik: "Megmondtam, ez egy szék. Ennyit elég tudni. Ne vesződj a nézéssel, mert van rá egy kész szimbólum a számodra. Itt van: adj hozzá tetszés szerint egy-két részletet, de ne bíbelődj a nézegetéssel."
Forrás: Betty Edwards jobb agyféltekés rajzolás
Mi a kiút ebből?
Szerencsére több megoldás, módszer is létezik.
Az egyik módszer a Betty Edwards által kidolgozott Jobb agyféltekés rajzolás. Kulcsfontossága abban rejlik, hogy az agyat olyan feladatokkal kell ellátni melyet a bal agyfélteke nem tud vagy nem akar megoldani. Az ilyen feladatok többszöri megoldása eredményeként a bal agyfélteke átadja az irányítást a jobb agyféltekének. A jobb agyfélteke felelős a vizuális információfeldolgozásért. Ebben az állapotban nem foglalkozunk az idő múlásával, nem törődünk azzal, hogy szavakat használjunk, érdekesnek találjuk amit csinálunk, figyelmesen és intenzíven koncentrálunk, tele vagyunk energiával, önbizalmat érzünk, nem szavakban gondolkodunk hanem képekben.
Ezzel a módszerrel tudjuk megtanulni hatékonyan, hogyan is kell megfigyelni a körülöttünk lévő világot ahhoz, hogy papírra tudjuk rögzíteni. A megfigyelés a korrekt látásmód az alapja a rajzolásnak. Ez viszont önmagában nem elég ahhoz, hogy ne csak másolni tudjuk jól. Itt jön szóba egy másik módszer mely valójában ehhez a módszerhez nagyon jól kapcsolódik. A klasszikus vizuális művészetek elsajátítása.
Miről van szó?
Akár másolunk, akár a képzeletünkből alkotunk, a perspektíva és az anatómia ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy hiteles és arányos rajz szülessen.
perspektíva
egyszerű anatómia
Ezzel a három dologgal bármit meg lehet rajzolni
1, Megfigyelő képesség J mód
2, Perspektíva
3, művészeti anatómia
Ahhoz, hogy valóban élethű legyen a rajzunk még kell valami
4, Fény-árnyék ismerete.
Ha festészetről beszélünk akkor ismernünk kell a
5, Színelméletet is.
Ez az 5 alapismeret birtokában bárki képes megtanulni rajzolni és festeni – nincs szükség különleges tehetségre, ahogy azt sokan gondolják. Amit viszont nem lehet kihagyni: az elhatározás, hogy valóban meg akarod tanulni.
A HollerArt módszertan ötvözi a jobb agyféltekés rajzolás szemléletét a klasszikus vizuális művészetek alapjaival, logikusan felépített, élvezetes módszerrel segít megismerkedni a rajzolás és festés világával.